from:(https://www.facebook.com/horror-t%C3%B6rt%C3%A9netek-194175757325643/?fref=ts) horror történetek
- Megteszem! –kiáltotta el magát egy 14 éves forma, vörös hajú srác a székre állva. – Fel fogok menni a padlásra, és kiderítem, hogy mi van ott!
Egy másik, testesebb srác most már kezdett egyre idegesebb lenni. Öklével
rávágott az asztalra és dühösen a fiúra üvöltött.
- Elég volt a szájhősködésből, ne csak mondogasd mindig, hanem tedd is meg!
Sokan helyeslően bólogattak és morogtak. A vörös hajú szájhős kipiroslott arccal nézett végig a társaságon, majd ismét megszólalt.
- Jól van, majd meglátjátok, felmegyek a padlásra.
Nem tudta tovább folytatni, mert ebben a pillanatban megszólalt a csengő, és jelezte, hogy elkezdődik az óra. Minden gyerek a helyére ment, még a nagyszájú is. Egy fekete hajú srác leült egy rajzoló, barna hajú lány mellé. Méregzöld szemével a rajzot figyelte.
- Szerinted megteszi? –kérdezte kis hallgatás után a lány.
- Szerintem nincs rá sok esély, de majd meglátjuk, mi lesz. –Tovább nézte a lány rajzát, ami egy fémajtót ábrázolt. – Ez a padlás fog az őrületbe kergetni Anna –jegyezte meg halkan.
- Ez az én dolgom –válaszolt kicsit idegesen a lány.
A fiú már nyitotta száját, de ekkor belépett az idős tanár, és mindenki vigyázban állt. Az öreg férfi lassan az asztalhoz araszolt, majd sóhajtott, és kinyitotta a naplót, hogy megnézze ki a hetes.
- Károly, kérlek, gyere és jelents.
- Igen is tanár úr. –mondta engedelmesen a fekete hajú fiú, és kisétált a tanár úr mellé, hogy elmondja jelentést, majd kezdetét vette az óra.
Másnap nagy volt a fejetlenség az osztályban, és az egész iskolában is. A vörös hajú fiú az éjszaka kiszökött otthonról és eltűnt. Se a szülők, se a barátai nem tudták, hogy hova mehetett, csak páran néztek össze sokat mondóan, mikor a rendőrök és a zokogó szülők megkérdezték, hogy nem látták-e vagy mondott-e nekik valamit. Anna odasúgott Károlynak.
- Szerinted tényleg megtette?
- Úgy tűnik, hogy igen.
- Károly, én is szeretnék felmenni oda, kérlek, segíts! –nézett könyörögve a zöld szemekbe.
- Jól van –mondta kis hallgatás után. – Ma este felmegyünk, és megnézzük, hogy mi van fent.
A lány mosolyogva nyomott egy csókot a fiú arcára, majd elrohant haza.
Este mindketten kiszöktek otthonról, és a város központjában lévő parkban találkoztak, majd onnan együtt indultak az iskolába. Károly már napközben megszerezte a főbejárat kulcsát, így könnyen be tudtak menni az épületbe. A folyosók teljesen kihaltak voltak, mindent félhomály borított. A falakon a tablók mintha őket figyelték volna, borsózott tőlük a hátuk. A néma csöndet csak egy bagoly huhogása törte meg. Mikor megálltak a vasajtó előtt, elővették a kötelet, amit magukkal hoztak Mivel az ajtó és a plafon között volt egy nagy hézag, így Károly át tudott mászni, majd kifeszítette a kötelet, hogy Anna könnyebben átjusson. Felmentek az utolsó lépcsőn, és szembetalálkoztak a padlást lezáró nagy faajtóval. Mindkettőjük szíve egyre hevesebben vert, féltek attól, amit odabent találhatnak, de izgatottak is voltak és kíváncsiak. Anna lenyomta a kilincset, és az ajtó nyikorogva kitárult. Mindketten elővették zseblámpáikat, és felkapcsolták őket. A lámpák fénye szokatlanul gyengének bizonyult a padláson uralkodó áthatolhatatlan sötétséghez képest. Károly a lány szemeibe nézett, aki már indult is befelé. Lassan haladtak előre, sok ócska holmit és kacatot találtak, de semmi rendkívülit. Már majdnem elindultak visszafele, mikor Anna felsikoltott. Károly követte a lány rémült pillantását, elsőnek azt hitte, hogy a sapkától ijedt meg, ami minden kétséget kizárólag a vörös hajú fiúé volt, de mikor tovább vitte tekintetét, döbbenetében és rémületében elejtette a lámpát. Mindketten rohanni kezdtek a kijárat felé, de az bevágódott előttük, és a padlásra sötétség telepedett. Még pár percig üvöltésük és sikolyaik töltötték be a folyosókat, majd a néma csendet egy bagoly halk huhogása törte meg.
Másnap a rendőrség és a szülők érdeklődtek az iskolában és a diákoknál, hogy nem hallottak-e a két gyermekről. Senkinek sem volt semmi ötlete, nem tudták, hogy hova mehetett a két gyerek. Az igazgató csak annyit mondott, hogy minden bizonnyal a rossz családi körülmények lehetnek az okai a sok eltűnésnek, és közben a gondnok kezébe nyomott egy kötelet.
klau
klau
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése