from:(https://www.facebook.com/remtortenetek666/?fref=ts) *-.Rémtörténetek.-*(-sonic-)
Élt egyszer egy földműves, feleségével,
két lányával. Egyik nap elment a
pékségbe.
A virágárus bódéja mellett haladt el,
mint mindig. Most is megnézte a
kínálatot, mint mindig.
Egyszerre megakadt a tekintete. Egy
csodaszép fekete rózsa volt, amilyet
még sohasem látott.
Azonnal kiment a fejéből a pékség:
megvette a rózsát. Otthon a
konyhaasztalra tette egy gyönyörű
vázába.
Az egész családja álmélkodott: a rózsa
szinte megbabonázta őket. Aztán este
lefeküdtek aludni. Sűrű, sötét felhők
takarták el
az eget, süvített a szél. A paraszt
felriadt álmából. Különös zajokat
hallott. Elhessegetett a fejéből minden
rossz gondolatot. Hisz csak a szél
rázza az ágakat. Reggel bement a
legkisebb lánya szobájába. A
kislánynak át volt vágva a torka.
Szép, szomorú temetést rendeztek a
lánynak. S a gyász kifejezéseként a
földműves egy szál fekete
rózsát vett az idős nénitől, a
virágosbódéban. Otthon egy fekete
abroszra helyezte, az abroszt a
konyhaasztalra tette.
Este lefeküdtek aludni. Szép, csendes
este volt. A paraszt éjjel megint furcsa
neszelket hallott. Reggel bement a
nagyobbik lánya szobájába.
A lánynak el volt metszve a torka.
Szép, szomorú temetés. A gyászt egy
éjfekete rózsa fejezte ki a
konyhaasztalon.
Mikor a gazda reggel felkelt, holtan
találta a feleségét maga mellett.
Temetés. Este egy fekete rózsát tett a
gyász jelképeként az éjjeliszekrényre.
És egy kést a párnája alá. Tiszta volt az
ég, a telihold fénye besütött az
ablakon.
A neszekre a paraszt kinyitotta a
szemét. Egy kéz nyúlt ki a rózsából. A
kézben egy tőr méretű tövis.
Az ember nem tétovázott: egy
mozdulattal levágta a kezet. Velőtrázó
sikoly töltötte be a kis szobát. Süket
csönd maradt utána.
Reggel az ember a pékség felé tartott.
A virágosbódé mellett haladt el, mint
mindig.
A virágárusnak hiányzott az egyik keze.
klau
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése